Clive Staples Lewis (1898-1963) �szak-�rorsz�gban sz�letett, de �lete nagy r�sz�t Angli�ban t�lt�tte. �desapja �gyv�d volt, �desanyja egy lelk�sz l�nya. M�r a sz�l�i h�zban megmutatkozott nagy k�pzel�ereje – b�tyj�val, Warnieval megalkott�k Boxen vil�g�t, amelynek lak�i �s ir�ny�t�i is �llatok voltak. �desanyja korai hal�la ut�n ker�lt Angli�ba, ahol tanulm�nyait v�gezte. Ez alatt az id�szak alatt ker�lt k�zel az irodalomhoz. Lewis �let�ben meghat�roz� szerepe volt Mr. Kirkpatricknek, aki mag�ntan�t�jak�nt nem csak a tanul�shoz vitte k�zelebb, hanem megtan�totta �rvelni, �s logikusan gondolkodni. Diplom�j�t Oxfordban szerezte g�r�g �s latin irodalomb�l, valamint �kori t�rt�nelemb�l �s angol nyelvb�l. Az oxfordi Magdalen College tan�ra volt 1925-1954 k�z�tt, k�s�bb a Cambridge-i Egyetem irodalom-professzora lett. Tudom�nyos �r�sait, reg�nyeit �s egy�b m�veit szerte a vil�gon ismerik, magyar nyelven ezeknek sajnos csak a t�red�k�hez juthatunk hozz�. Iskolai �vei alatt k�zel ker�lt Istenhez – im�dkozott, Bibli�t olvasott –, de egyik tan�ra hat�s�ra felt�madt benne az okkult vil�g ir�nti �rdekl�d�s. Fokozatosan elt�volodott Istent�l, �s a „hiszek” vallom�s�t �tv�ltoztatta „az ember azt �rzi, hogy”-f�le v�leked�sre. J. R. R. Tolkiennel (A gy�r�k ura szerz�je) val� bar�ts�ga nagyban hozz�j�rult 1929-es megt�r�s�hez, melyr�l � maga �gy �rt: „ …megadtam magam, �s elismertem, hogy Isten: Isten. Let�rdeltem �s im�dkoztam.”. C. S. Lewis legismertebb m�v�nek sz�m�t a gyermekeknek sz�nt, h�t k�tetes Narnia kr�nik�i, melyet 41 nyelvre leford�tva 95 milli� p�ld�nyban adtak el. V�lem�nye szerint a gyermekek sz�m�ra �rt t�rt�net a legalkalmasabb irodalmi m�faj arra, hogy a benn�nk rejl� komoly mondanival�t a leghat�sosabban elmondhassuk. Lewis a k�nyvsorozatban �tv�zte a kereszt�ny mot�vumokat a g�r�g �s r�mai mitol�gi�k elemeivel, valamint az angol �s �r mes�k vil�g�val, megteremtve ezzel a modern kori gyermek-fantasy-t. Narnia vil�ga C. S. Lewis 1950 �s 1956 k�z�tt �rta a Narnia kr�nik�i sorozatot, melyb�l eddig n�gy k�nyvet ford�tottak le magyar nyelvre (A var�zsl� unoka�ccse, Az oroszl�n, a boszork�ny �s a ruh�sszekr�ny, A l� �s kis gazd�ja, Caspian herceg). B�r Lewis a sorozatot eredetileg gyermekeknek sz�nta, az �vek sor�n a feln�ttek k�r�ben is nagy sikert aratott. A h�t k�tet k�z�l Magyarorsz�gon Az oroszl�n, a boszork�ny �s a ruh�sszekr�ny c. r�sz a legismertebb. Narnia a besz�l� �llatok, faunok, kentaurok, �ri�sok, t�rp�k orsz�ga, ahol a term�szet minden r�sze �lettel van tele. Egyetlen �l�l�ny hi�nyzik csup�n – az ember. Ebbe a vil�gba �rkeznek �d�m fiai �s �va le�nyai. K�z�l�k v�lasztja ki Narnia teremt�je az orsz�g kir�lyait �s kir�lyn�it, akiknek igazs�gosan, k�ny�r�letesen �s b�tran kell uralkodniuk. A szerepl�k sok kalandot, vesz�lyt �s csod�t �lnek �t, melyek �ltal megtanulj�k, mit jelent val�j�ban a b�tors�g, az �sszetart�s, a szeretet �s a hit. Minden egyes r�szben meghat�roz� szerepe van Aslannak, az oroszl�nnak, akin Isten jellemvon�sait fedezhetj�k fel. A t�rt�net sor�n megismerhetj�k Isten szeretet�t, teremt� erej�t, megbocs�t�s�t, �nfel�ldoz�s�t, vezet�s�t �s �lland� jelenl�t�t teremtm�nyei �let�ben. V�lem�ny�nk szerint… A magyar nyelv� kereszt�ny irodalomban a Narnia kr�nik�i gy�ngyszemnek sz�m�t, hiszen m�faj�ban egyed�l�ll�nak tekinthetj�k. De nemcsak ez�rt aj�nljuk. �zenetet k�zvet�t, b�rmilyen koroszt�ly k�pzel�erej�t mag�val ragadja, irodalmi �lm�nyt ny�jt �s j� alternat�va az okkult szellemi h�tter� sikerk�nyvekkel szemben. Kiragad a h�tk�znapok megszokotts�g�b�l, �s meggy�z minket, hogy csod�k m�rpedig l�teznek…